Magyar szerkezettár
🪄
ó/fáj
ó/[Hyph:Slash]fáj[Prs.NDef.3Sg]

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

fáj

[Prs.NDef.3Sg]
____________________
valamire
valami-ra/-re


-ra/-re hat-rag
1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.
2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi címe mellett:> a előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.
3. vmely irányba. délre [néz].
4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].
5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].
6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].
7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].
8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].
9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].
10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.
11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre lesz.
12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].
13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].
14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.
15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.
____________________
vásik tn ige ritk
1. <tárgy súrlódás következtében> folyamatosan simára kopik.
2. <fog> folyamatosan v. általában elvásik. a savanyú almától vásik a fog.
[?fgr ]
____________________
foga
fogbirtokos személyjel

fog1
I. ts (és tn) ige
1. kezével, es. testének más részével v. vmely eszközzel szorítva tart. fogja a tollat; csípővassal fogja a parazsat. | (t. n. is ) valami rögzítve tart, összetart, nem enged elmozdulni (valamit). jól fog(ja ) az enyv.
2. kézbe vesz, megragad.fegyvert kardot fogkezet fog valakivel | magához vesz, átvesz. fogja, ez a magáé! | sp <kapus labdát> elkap, nem enged be. fogta a lövést. | ▸ pártját fogja valakinek | valamit megfog, és valamilyen hely(zetb)en v. alak(zat)ban rögzít. satuba fog valamit. | ▸ valamin fog valakit karon fogva sétálnak.
3. foglyul, zsákmányul ejt. halat fog. | valakit rajtakap valamin. hazugságon fogta. | biz ügyeskedéssel vmely célra, valamiül szerez (magának) valakit. férjet akar fogni. | ▸ szelet fog | <esővizet> edénybe gyűjt.
4. <fegyvert> felkap és valakire, valamire irányít. pisztolyt fog valakire. | valamit ráhárít, ráfog valakire. szomszédjára fogta a lopást.
5. zene <hangszeren hango(ka)t> ujjai mozdulatával képez, ill. megszólaltat. oktávot fog.
6. rádió(n), televízió(n) vmely állomás adását felfogja. varsót fogja.
7. <igavonót> valamibe befog. eke elé fogta a lovát.
8. korlátoz, fegyelmez, (valamilyenre) mérsékel. szigorúan fog valakit; halkabbra fogja a hangját.
9. rászorít, rászoktat valamire. diétára fog valakit. | ▸ valamibe, valamire fog valakit, valamit vallatóra fog. | ▸ valamire fogja a dolgot
10.fogja magát fogta magát, elment.
11. (t. n. is ) <eszköz> a hatását érvényesíti valamin. vastagon fog a toll. | tn ▸ fog az esze, az agya a fejeúgy fog az esze, mint a borotva | (t. n. is ) <anyag vele érintkező más anyagon> szennyet, foltot hagy. a piros blúz fogott. | ▸ valakit fog a nap
12. tn ▸ fog valakin, valaminnem fog rajta semmi | árt valakinek, valaminek. nem fogja a golyó.
13. valami keletkezik, támad valakiben, valamiben v. rajta. gyanút fog; tüzet fog.
14. (t. n. is ) táj fogan, fogamzik.
15. tn belekezd, belefog valamibe. aratásba fog.
II. segédige (fn-i ign-vel)
1. <nyomatékos jövő idő kif-ére.> hétfőn fogunk menni, nem kedden!
2. <jövőbeli valószínűség, esetlegesség kif-ére.> ő tudni fogja, hogy ...
3. < (fenyegető) parancs kif-ére.> itthon fogsz maradni!
[ fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;
____________________
aaz
____________________
valakire
valaki-ra/-re

valaki
I. htl névm
1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije
2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...
3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.
II. von névm elav aki (csak).
III. fn
1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!
2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-ra/-re hat-rag
1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.
2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi címe mellett:> a előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.
3. vmely irányba. délre [néz].
4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].
5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].
6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].
7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].
8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].
9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].
10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.
11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre lesz.
12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].
13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].
14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.
15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024